Cookie-k és sütik a honlapokon – Mire kell figyelni a GDPR és az elektronikus hírközlési szabályok alapján?

Napjainkban szinte minden vállalkozás rendelkezik honlappal. A legtöbb weboldal azonban nemcsak információkat jelenít meg, hanem különböző technológiák – elsősorban sütik (cookie-k) – segítségével adatokat is kezel. Sok honlapüzemeltető tévesen gondolja, hogy elegendő egy egyszerű „Elfogadom” gomb megjelenítése vagy egy internetről letöltött cookie-szabályzat alkalmazása. A valóságban a sütik használatára a GDPR mellett az elektronikus hírközlésre vonatkozó […]
A bizonyítás a polgári perben – Mit kell bizonyítani és milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság?

Sokan úgy gondolják, hogy elegendő igazuknak lenni ahhoz, hogy pert nyerjenek. A polgári perben azonban önmagában az, hogy valaki megalapozottnak tartja követelését, nem elegendő. A bíróság döntését kizárólag a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozza meg. Éppen ezért a peres eljárás egyik legfontosabb kérdése, hogy ki mit köteles bizonyítani, milyen bizonyítási eszközök állnak rendelkezésre, és milyen […]
Mikor érdemes peren kívül megegyezni, és mikor célszerű bírósághoz fordulni?

A legtöbb jogvita nem a bíróságon kezdődik. Gyakran előfordul, hogy a felek között kezdetben csupán véleménykülönbség alakul ki egy szerződés teljesítésével, egy követeléssel vagy valamely jog gyakorlásával kapcsolatban. Ilyen esetekben sokan azonnal perindításra gondolnak, holott számos ügy peren kívül is eredményesen rendezhető. A polgári per ugyan hatékony jogérvényesítési eszköz, azonban időigényes és költséges lehet. Ezért […]
Mire számíthat egy polgári perben? – A polgári peres eljárás menete közérthetően

Sokan csak akkor találkoznak a polgári peres eljárással, amikor már jogvita alakult ki, és a bírósági út elkerülhetetlenné válik. A legtöbb ügyfél számára azonban a bírósági eljárás menete ismeretlen, ami bizonytalanságot és felesleges aggodalmat okozhat. A polgári per célja, hogy a bíróság a felek közötti magánjogi jogvitát tisztességes eljárás keretében eldöntse. Az eljárás szabályait a […]
Magyar, európai uniós vagy nemzetközi védjegy? – Melyik oltalmi forma a megfelelő?

Egy vállalkozás életében az egyik legfontosabb stratégiai döntés, hogy milyen területi hatályú védjegyoltalmat szerezzen. Egy kizárólag Magyarországon működő vállalkozás számára sok esetben elegendő lehet a magyar védjegy, míg egy nemzetközi piacra készülő cégnek célszerű lehet már a kezdetektől szélesebb körű oltalomban gondolkodnia. A megfelelő oltalmi forma kiválasztása nem kizárólag költségkérdés. Figyelembe kell venni a vállalkozás […]
Valaki használja a márkámat vagy a logómat – mit tehetek?

Egy sikeres vállalkozás számára a márkanév, a logó vagy egy jól ismert szlogen jelentős üzleti értéket képviselhet. Éppen ezért nem ritka, hogy egy versenytárs ugyanazt vagy ahhoz megtévesztően hasonló megjelölést kezdi használni saját termékein vagy szolgáltatásain. Sokan ilyenkor automatikusan szerzői jogi jogsértésre gondolnak, holott a probléma sok esetben védjegybitorlásnak minősül. A lajstromozott védjegy jogosultját kizárólagos […]
Miért érdemes védjegyet bejegyeztetni? – A márkanév jogi védelmének jelentősége

Egy vállalkozás egyik legfontosabb vagyoni értékét gyakran nem az ingatlanok vagy az eszközök jelentik, hanem a neve, a logója és az a bizalom, amelyet az ügyfelek a márkához kapcsolnak. Ennek ellenére sok vállalkozás csak akkor szembesül a védjegy jelentőségével, amikor valaki más ugyanazt vagy ahhoz megtévesztően hasonló megjelölést kezdi használni. A cégbejegyzés vagy a domainnév […]
A NAIH leggyakoribb bírságai – hogyan kerülhetők el?

A személyes adatok jogszerű kezelése Ma már minden adatkezelő alapvető kötelezettsége. A GDPR célja nem elsősorban a bírságolás, hanem annak biztosítása, hogy a természetes személyek személyes adatai megfelelő védelemben részesüljenek. Amennyiben azonban az adatkezelő megsérti a rendelet rendelkezéseit, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indíthat, amelynek eredményeként figyelmeztetést, kötelezést vagy adatvédelmi bírságot alkalmazhat. […]
A GDPR valóban minden vállalkozásra vonatkozik? – A leggyakoribb tévhitek és a valós szabályok

A GDPR-ról röviden Az Európai Unió által megalkotott Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 2018. május 25. napjától alkalmazandó valamennyi tagállamban, így Magyarországon is. A rendelet célja, hogy egységes szabályokat állapítson meg a természetes személyek személyes adatainak kezelése tekintetében, valamint biztosítsa az érintettek jogainak hatékony érvényesülését. A gyakorlatban azonban még mindig számos tévhit él a vállalkozások körében […]