Egy sikeres vállalkozás számára a márkanév, a logó vagy egy jól ismert szlogen jelentős üzleti értéket képviselhet. Éppen ezért nem ritka, hogy egy versenytárs ugyanazt vagy ahhoz megtévesztően hasonló megjelölést kezdi használni saját termékein vagy szolgáltatásain.
Sokan ilyenkor automatikusan szerzői jogi jogsértésre gondolnak, holott a probléma sok esetben védjegybitorlásnak minősül. A lajstromozott védjegy jogosultját kizárólagos használati jog illeti meg, amely alapján felléphet a jogosulatlan használóval szemben. A védjegyjogosult jogait és a védjegybitorlás jogkövetkezményeit a 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szabályozza.
Amennyiben szeretné megismerni, hogy miért érdemes már a márkaépítés kezdetén gondoskodni a jogi védelemről, olvassa el Miért érdemes védjegyet bejegyeztetni? – A márkanév jogi védelmének jelentősége című cikkünket.
Mi minősül védjegybitorlásnak?
Egyszerűen fogalmazva akkor beszélhetünk védjegybitorlásról, ha valaki a védjegyjogosult engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ olyan megjelölést, amely sérti a védjegyoltalmat.
Ez történhet például akkor, ha valaki:
- ugyanazt a márkanevet használja;
- hasonló logót alkalmaz;
- összetéveszthetően hasonló fantázianevet választ;
- a védjegyet domainnévként használja;
- a védjegyet reklámjaiban vagy közösségi médiában használja;
- a védjegyet csomagoláson vagy terméken tünteti fel.
Nem szükséges, hogy a két megjelölés teljesen azonos legyen. Már az is jogsértő lehet, ha a fogyasztók számára fennáll az összetévesztés veszélye.
Mikor áll fenn az összetéveszthetőség?
A bíróság és a hatóság minden esetben az ügy összes körülményét vizsgálja.
Különösen jelentős:
- a megjelölések vizuális hasonlósága;
- a kiejtés hasonlósága;
- a jelentéstartalom;
- az érintett áruk vagy szolgáltatások köre;
- a fogyasztók benyomása.
Nem elegendő pusztán egy-egy betű eltérése ahhoz, hogy a jogsértés kizárt legyen.
Milyen jogok illetik meg a védjegyjogosultat?
A jogosult kérheti többek között:
- a jogsértés megállapítását;
- a jogsértő magatartás abbahagyását;
- a további jogsértéstől való eltiltást;
- a jogsértő termékek forgalomból történő kivonását;
- a jogsértő megjelölés eltávolítását;
- meghatározott esetekben kártérítést vagy egyéb polgári jogi igények érvényesítését.
A konkrét igény mindig az ügy körülményeitől függ.
Az első lépés: a bizonyítékok rögzítése
Mielőtt a jogosult kapcsolatba lépne a jogsértővel, célszerű a bizonyítékokat összegyűjteni.
Például:
- képernyőképek;
- honlapmentések;
- közösségi média bejegyzések;
- reklámanyagok;
- számlák;
- termékfotók;
- csomagolás;
- domainadatok.
Ezek később egy esetleges perben kiemelt jelentőségűek lehetnek.
Érdemes-e azonnal pert indítani?
Nem feltétlenül.
A legtöbb ügyben első lépésként célszerű ügyvédi felszólító levelet küldeni.
A megfelelően megfogalmazott felszólítás:
- ismerteti a jogsértést;
- hivatkozik a védjegyjogra;
- határidőt biztosít;
- felszólít a jogsértés megszüntetésére;
- figyelmeztet a jogkövetkezményekre.
Számos esetben már ez is elegendő a vita rendezéséhez.
Mi történik, ha a jogsértő nem hagy fel a használattal?
Ha a felszólítás eredménytelen marad, bírósági eljárás kezdeményezhető.
A bíróság többek között:
- megállapíthatja a jogsértést;
- eltilthatja a jogsértőt a további használattól;
- elrendelheti a jogsértő termékek visszahívását;
- kötelezheti megfelelő elégtételre;
- dönthet a vagyoni igényekről.
Arról, hogy melyik oltalmi forma lehet a legmegfelelőbb vállalkozása számára, részletesebben Magyar, európai uniós vagy nemzetközi védjegy? – Melyik oltalmi forma a megfelelő? című cikkünkben olvashat.
Mi a helyzet az internetes jogsértésekkel?
Napjainkban egyre gyakoribbak az online jogsértések.
Ide tartozhat például:
- domainnév használata;
- Facebook-oldal neve;
- Instagram-felhasználónév;
- Google Ads hirdetés;
- webáruház;
- Marketplace vagy egyéb online piactér.
Az online térben megvalósuló használat ugyanúgy sértheti a védjegyjogot, mint a hagyományos kereskedelmi tevékenység.
Hogyan előzhető meg a vita?
A legfontosabb megelőző lépések:
- a megjelölés előzetes vizsgálata;
- védjegykutatás;
- mielőbbi védjegybejelentés;
- a piac rendszeres figyelemmel kísérése;
- gyors fellépés jogsértés esetén.
Minél korábban reagál a jogosult, annál kisebb a kockázata annak, hogy a jogsértő jelentős piaci pozíciót épít ki.
A megfelelő időben benyújtott védjegybejelentés jelentősen csökkentheti a későbbi jogviták kockázatát. Erről részletesebben Miért érdemes védjegyet bejegyeztetni? – A márkanév jogi védelmének jelentősége című cikkünkben olvashat.
Gyakori hibák
A vállalkozások gyakran:
- nem rendelkeznek lajstromozott védjeggyel;
- éveken át tűrik a jogsértést;
- bizonyítékok nélkül küldenek felszólítást;
- túl későn fordulnak ügyvédhez;
- nem figyelik a konkurensek védjegybejelentéseit.
Összegzés
A védjegyoltalom valódi értéke akkor mutatkozik meg, amikor valaki jogosulatlanul használja a márkát. A gyors és szakszerű fellépés sok esetben megelőzheti a hosszadalmas jogvitát, valamint jelentős gazdasági károkat előzhet meg.
A védjegybitorlási ügyekben minden eset egyedi, ezért célszerű már a jogsértés első jeleinél szakemberhez fordulni.
Gyakran ismételt kérdések
A hasonló név is jogsértő lehet?
Igen. Nemcsak az azonos, hanem az összetéveszthetően hasonló megjelölés használata is sértheti a védjegyjogot.
Mi történik, ha valaki a logómat használja?
Amennyiben a logó védjegyoltalom alatt áll, a jogosult a Védjegytörvény alapján felléphet a jogosulatlan használóval szemben.
Mindig pert kell indítani?
Nem. Sok esetben egy megfelelően előkészített ügyvédi felszólító levél is elegendő a jogsértés megszüntetéséhez.
Jogi segítségre van szüksége?
Ha úgy véli, hogy valaki jogosulatlanul használja az Ön márkanevét, logóját vagy más védjegyét, illetve Ön ellen érkezett védjegybitorlásra hivatkozó felszólítás, ügyvédi irodám készséggel nyújt segítséget a helyzet jogi értékelésében és a megfelelő jogi lépések megtételében