Sokan csak akkor találkoznak a polgári peres eljárással, amikor már jogvita alakult ki, és a bírósági út elkerülhetetlenné válik. A legtöbb ügyfél számára azonban a bírósági eljárás menete ismeretlen, ami bizonytalanságot és felesleges aggodalmat okozhat.
A polgári per célja, hogy a bíróság a felek közötti magánjogi jogvitát tisztességes eljárás keretében eldöntse. Az eljárás szabályait a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) határozza meg.
Mikor kerül sor perre?
Peres eljárásra általában akkor kerül sor, amikor a felek között fennálló jogvita tárgyalás vagy egyezség útján már nem rendezhető.
Gyakori példák:
- szerződésszegés;
- tartozás megfizetése;
- kártérítési igény;
- ingatlanjogi vita;
- szomszédjogi jogvita;
- családjogi ügy;
- öröklési vita;
- személyiségi jog megsértése.
A bíróság kizárólag a felek által előterjesztett kérelmek keretei között dönthet. Ezt a Pp. rendelkezési elve is rögzíti.
Bizonyos esetekben a felek számára a bírósági eljárás helyett vagy azt megelőzően a peren kívüli megegyezés is megfelelő megoldást jelenthet. Erről részletesebben Mikor érdemes peren kívül megegyezni, és mikor célszerű bírósághoz fordulni? című cikkünkben olvashat.
A keresetlevél benyújtása
A polgári per a keresetlevél benyújtásával indul.
A keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között:
- a felek adatait;
- a bíróság megjelölését;
- a kereseti kérelmet;
- a tényállást;
- a jogi érvelést;
- a bizonyítékokat;
- a pertárgy értékét (ha szükséges).
Hiányos vagy jogszabályba ütköző keresetlevél esetén a bíróság hiánypótlást rendelhet el, illetve bizonyos esetekben visszautasíthatja azt.
Az alperes ellenkérelme
A kereset kézbesítését követően az alperes írásbeli ellenkérelmet terjeszthet elő.
Ebben:
- vitathatja a keresetet;
- elismerheti azt részben vagy egészben;
- anyagi jogi kifogásokat terjeszthet elő;
- bizonyítékokat csatolhat.
Az ellenkérelem kiemelt jelentőségű, mivel a perfelvételi szakban a feleknek főszabály szerint elő kell adniuk valamennyi lényeges tényállításukat és bizonyítékukat. Ez a perkoncentráció elvéből következik.
A perfelvételi szak
A Pp. egyik legfontosabb újítása a perfelvételi és érdemi tárgyalási szak elkülönítése.
A perfelvétel célja, hogy:
- tisztázásra kerüljenek a vitás kérdések;
- a felek előadják tényállításaikat;
- meghatározzák bizonyítékaikat;
- a bíróság kijelölje a bizonyítás kereteit.
Ez biztosítja, hogy a per későbbi szakasza koncentráltabb és gyorsabb legyen.
A bizonyítás
A polgári per egyik legfontosabb része a bizonyítás.
A bíróság kizárólag bizonyított tények alapján hozhat döntést.
Bizonyítási eszköz lehet különösen:
- okirat;
- tanúvallomás;
- szakértői vélemény;
- szemle;
- hangfelvétel;
- videófelvétel;
- elektronikus levelezés;
- elektronikus dokumentum.
A Pp. alapján főszabály szerint annak kell bizonyítania, aki valamely tényből jogot kíván származtatni.
A bizonyítási kötelezettségről és a legfontosabb bizonyítási eszközökről részletesebben A bizonyítás a polgári perben – Mit kell bizonyítani és milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság? című cikkünkben olvashat.
A tárgyalás
A tárgyalás során:
- a bíróság meghallgatja a feleket;
- kihallgatja a tanúkat;
- ismerteti a szakértői véleményt;
- lefolytatja a bizonyítást;
- lehetőséget biztosít a felek nyilatkozataira.
A tárgyalás során bármikor lehetőség nyílhat egyezség megkötésére is.
Az ítélet
A bizonyítás lezárását követően a bíróság ítéletet hoz.
Az ítéletben dönt:
- a kereseti kérelmekről;
- az esetleges viszontkeresetről;
- a perköltségről;
- az illeték viseléséről.
Az ítélet ellen – törvényi feltételek fennállása esetén – fellebbezésnek lehet helye.
Mennyi ideig tart egy polgári per?
Erre nincs általános válasz.
Az eljárás időtartamát számos tényező befolyásolja, például:
- az ügy bonyolultsága;
- a bizonyítás terjedelme;
- szakértő kirendelése;
- tanúk száma;
- a felek eljárási magatartása;
- a bíróság leterheltsége.
Egy egyszerűbb per néhány hónap alatt lezárulhat, míg összetettebb ügyek több évig is eltarthatnak.
Mit tehet az ügyfél a sikeres per érdekében?
Érdemes:
- minden dokumentumot megőrizni;
- a bizonyítékokat időben összegyűjteni;
- határidőket betartani;
- pontos tényállást ismertetni;
- az ügyvédet minden lényeges körülményről tájékoztatni.
A megfelelő előkészítés jelentősen növelheti a sikeres igényérvényesítés esélyét.
Összegzés
A polgári peres eljárás összetett, szigorú eljárási szabályok szerint zajló jogi folyamat. A megfelelő keresetlevél, az időben előterjesztett bizonyítékok és a tudatos pervitel alapvetően befolyásolhatják az ügy kimenetelét. Éppen ezért célszerű már a jogvita kialakulásának korai szakaszában jogi tanácsot kérni, hiszen a megfelelő stratégia kialakítása sok esetben a per sikerének egyik legfontosabb feltétele.
Gyakran ismételt kérdések
Kötelező ügyvédet megbízni polgári perben?
Nem minden esetben, azonban bizonyos eljárásokban a jogi képviselet kötelező, illetve a szakszerű jogi képviselet jelentősen hozzájárulhat az eredményes igényérvényesítéshez.
Minden ügyben tart a bíróság tárgyalást?
A peres eljárásban főszabály szerint tárgyalásra kerül sor, ugyanakkor a Pp. egyes esetekben lehetővé teszi az ettől eltérő eljárási megoldásokat.
Mi történik, ha nem jelenek meg a tárgyaláson?
Ennek következményei az ügy körülményeitől és a mulasztás jellegétől függenek, ezért a tárgyalási idézésnek minden esetben célszerű eleget tenni, vagy a távolmaradást megfelelően igazolni.
Jogi segítségre van szüksége?
Amennyiben polgári jogi jogvitájával kapcsolatban jogi segítségre van szüksége, tekintse meg Polgári jog szolgáltatásunkat.