A bizonyítás a polgári perben – Mit kell bizonyítani és milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság?

Sokan úgy gondolják, hogy elegendő igazuknak lenni ahhoz, hogy pert nyerjenek. A polgári perben azonban önmagában az, hogy valaki megalapozottnak tartja követelését, nem elegendő. A bíróság döntését kizárólag a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozza meg.

Éppen ezért a peres eljárás egyik legfontosabb kérdése, hogy ki mit köteles bizonyítani, milyen bizonyítási eszközök állnak rendelkezésre, és milyen következménye lehet annak, ha valamely lényeges tény nem nyer bizonyítást.

A polgári perrendtartás a felek eljárástámogatási kötelezettségére és a perkoncentráció elvére épül, amely szerint a feleknek a per korai szakaszában elő kell adniuk tényállításaikat és bizonyítékaikat. 


Mit jelent a bizonyítás?

A bizonyítás célja, hogy a bíróság meggyőződhessen valamely vitatott tény fennállásáról vagy hiányáról.

A bizonyítás tárgya lehet például:

  • egy szerződés létrejötte; 
  • a teljesítés ténye; 
  • egy tartozás fennállása; 
  • a kár bekövetkezése; 
  • a kár összege; 
  • egy nyilatkozat megtétele; 
  • valamely jogsértő magatartás. 

A bíróság kizárólag bizonyított tényekre alapíthatja döntését.


Kit terhel a bizonyítás?

A polgári per egyik alapvető szabálya, hogy főszabály szerint annak kell bizonyítania valamely tényt, aki abból saját maga számára kedvező jogkövetkezményt kíván levonni.

Egyszerű példával:

Ha a felperes azt állítja, hogy az alperes 5 millió forinttal tartozik neki, akkor a tartozás fennállását neki kell bizonyítania.

Ha az alperes arra hivatkozik, hogy a tartozást már megfizette, akkor ennek bizonyítása őt terheli.


Milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság?

A Pp. nem állít fel zárt bizonyítási rendszert.

A gyakorlatban leggyakrabban az alábbi bizonyítási eszközök fordulnak elő.

1. Okirati bizonyítás

A legerősebb bizonyítási eszközök közé tartozik.

Ide sorolhatók például:

  • szerződések
  • számlák
  • átvételi elismervények; 
  • teljesítési igazolások; 
  • bankszámlakivonatok; 
  • e-mailek
  • SMS-ek; 
  • elektronikus szerződések; 
  • chatüzenetek. 

Minél korábban készül egy okirat, annál nagyobb jelentősége lehet.

2. Tanúvallomás

A tanú olyan személy, aki saját érzékszerveivel észlelte a bizonyítandó tényt.

Tanú bizonyíthat például:

  • szerződéskötést; 
  • pénzátadást; 
  • szóbeli megállapodást; 
  • birtokháborítást; 
  • károkozást. 

A tanú hitelességét minden esetben a bíróság értékeli.

3. Szakértői vélemény

Ha az ügy eldöntéséhez különleges szakértelem szükséges, a bíróság szakértőt rendelhet ki.

Tipikus szakértői ügyek:

  • építési hibák; 
  • orvosi műhiba; 
  • ingatlanforgalmi érték; 
  • könyvszakértői kérdések; 
  • informatikai vizsgálatok. 

A szakértő nem jogkérdésben foglal állást, hanem szakkérdésben ad véleményt.

4. Hangfelvételek

Egyre gyakoribb, hogy valamelyik fél hangfelvételt kíván bizonyítékként felhasználni.

A hangfelvétel felhasználhatóságát a bíróság minden ügyben egyedileg vizsgálja, figyelembe véve többek között:

  • a felvétel készítésének körülményeit; 
  • a bizonyítandó tény jelentőségét; 
  • az alapjogok esetleges ütközését; 
  • a tisztességes eljárás követelményeit. 

Nem minden jogellenesen készült felvétel kizárt automatikusan a bizonyításból, ugyanakkor annak felhasználhatóságát a bíróság mérlegeli.

5. Videófelvételek és fényképek

Bizonyítékként szolgálhatnak például:

  • kamerafelvételek; 
  • mobiltelefonos videók; 
  • fényképek; 
  • drónfelvételek. 

A felvétel eredetisége és hitelessége kiemelt jelentőségű.

6. Elektronikus bizonyítékok

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak:

  • Messenger beszélgetések; 
  • WhatsApp üzenetek; 
  • Viber üzenetek; 
  • e-mailek; 
  • elektronikus aláírások; 
  • felhőben tárolt dokumentumok. 

Ezek bizonyító erejét szintén a bíróság értékeli.


Mikor kell előterjeszteni a bizonyítékokat?

A Pp. a perkoncentráció elvét követi.

Ez azt jelenti, hogy a feleknek lehetőség szerint már a per korai szakaszában elő kell terjeszteniük:

  • tényállításaikat; 
  • bizonyítékaikat; 
  • bizonyítási indítványaikat. 

A késedelmes bizonyítási indítványt a bíróság bizonyos esetekben figyelmen kívül hagyhatja. A felek eljárástámogatási kötelezettségét és a perkoncentráció elvét a Pp. alapelvi rendelkezései is hangsúlyozzák. 

A bizonyítékok mérlegelése

A bíróság nem automatikusan fogad el minden bizonyítékot.

Az egyes bizonyítékokat:

  • külön-külön; 
  • valamint összességükben 

értékeli.

Előfordulhat, hogy több kisebb bizonyíték együttesen elegendő valamely tény bizonyítására.


Gyakori hibák

A felek sokszor:

  • nem őrzik meg az okiratokat; 
  • későn fordulnak ügyvédhez; 
  • nem nevezik meg a tanúkat; 
  • kizárólag szóbeli megállapodásra hagyatkoznak; 
  • a per közepén próbálnak új bizonyítékokat előterjeszteni. 

Ezek jelentősen csökkenthetik az eredményes igényérvényesítés esélyét.


Összegzés

A polgári per kimenetelét gyakran nem az dönti el, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy ki tudja állításait megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani. A jól előkészített bizonyítási stratégia, a megfelelő okiratok, tanúk és egyéb bizonyítási eszközök időben történő előterjesztése alapvetően meghatározhatja a per eredményét.

Ezért célszerű már a jogvita kialakulásának kezdetén gondoskodni a bizonyítékok megőrzéséről és szükség esetén ügyvédi segítséget igénybe venni.


Gyakran ismételt kérdések

Elég egy tanú a per megnyeréséhez?

Nem feltétlenül. A bíróság minden bizonyítékot együttesen értékel, ezért egyetlen tanúvallomás önmagában nem minden esetben elegendő.

Bizonyítékként felhasználható az e-mail vagy a Messenger beszélgetés?

Igen, ezek megfelelő körülmények között bizonyítási eszközként szolgálhatnak, azonban bizonyító erejüket minden esetben a bíróság értékeli.

Be lehet mutatni hangfelvételt a bíróságon?

Igen, azonban a felhasználhatóságáról és bizonyító erejéről a bíróság dönt az ügy összes körülményének mérlegelésével.


Jogi segítségre van szüksége?

Kérjen Ügyvédi konzultációt!

Tartalomjegyzék