Egy vállalkozás egyik legfontosabb vagyoni értékét gyakran nem az ingatlanok vagy az eszközök jelentik, hanem a neve, a logója és az a bizalom, amelyet az ügyfelek a márkához kapcsolnak. Ennek ellenére sok vállalkozás csak akkor szembesül a védjegy jelentőségével, amikor valaki más ugyanazt vagy ahhoz megtévesztően hasonló megjelölést kezdi használni.
A cégbejegyzés vagy a domainnév lefoglalása önmagában nem biztosít kizárólagos jogot egy megjelölés használatára. A márkanév jogi védelmét elsődlegesen a védjegyoltalom biztosít, amelyet Magyarországon a 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szabályoz.
Mi a védjegy?
A védjegy olyan megjelölés, amely alkalmas arra, hogy egy vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyoltalom tárgyát és a lajstromozható megjelölések körét a Védjegytörvény határozza meg.
Védjegy lehet például:
- szó vagy szókapcsolat;
- cégnév;
- fantázianév;
- logó;
- ábra;
- betű;
- szám;
- szín vagy színösszetétel;
- térbeli forma;
- hangjelzés;
- multimédiás megjelölés;
- mozgó megjelölés.
A modern védjegyjog már jóval túlmutat a hagyományos logók védelmén.
Mit nem jelent a cégbejegyzés?
Gyakori tévhit, hogy ha a cég nevét a cégbíróság bejegyezte, akkor azt más már nem használhatja.
Ez nem így van.
A cégnév és a védjegy két különböző jogintézmény.
Előfordulhat, hogy:
- valaki jogszerűen alapít céget egy néven,
- miközben egy másik személy ugyanarra a megjelölésre már korábban védjegyoltalmat szerzett.
Ilyen esetben akár a cégnév megváltoztatása is szükségessé válhat.
Amennyiben kíváncsi arra, milyen lehetőségei vannak, ha egy másik vállalkozás az Ön márkanevét vagy logóját használja, olvassa el Valaki használja a márkámat vagy a logómat – mit tehetek? című cikkünket.
Mit nem jelent a domain regisztráció?
Sokan úgy gondolják, hogy ha lefoglalták például a
www.sajatmarka.hu
domainnevet, akkor a márka automatikusan védetté válik.
Ez szintén téves.
A domain kizárólag internetes cím.
Nem biztosít iparjogvédelmi oltalmat.
Amennyiben más rendelkezik korábbi védjeggyel, akár a domain használata is jogvitához vezethet.
Milyen jogokat biztosít a védjegy?
A lajstromozott védjegy jogosultja kizárólagos használati jogot szerez.
Ez azt jelenti, hogy jogosult fellépni minden olyan személlyel szemben, aki engedély nélkül használ:
- azonos megjelölést;
- összetéveszthetően hasonló megjelölést;
- bizonyos esetekben a jó hírnevet sértő hasonló megjelölést is.
A védjegyjogosultat megillető kizárólagos jogokat a Védjegytörvény részletesen szabályozza.
Milyen előnyökkel jár a védjegyoltalom?
A védjegy:
- növeli a vállalkozás piaci értékét;
- erősíti a márkát;
- megkönnyíti a fellépést a másolókkal szemben;
- értékesíthető;
- licencbe adható;
- franchise-rendszer alapját képezheti;
- befektetők számára is értéket képviselhet.
Egy sikeres márka gyakran többet ér, mint a vállalkozás tárgyi eszközei.
Mikor érdemes bejelenteni?
A lehető legkorábban.
Ideális esetben még:
- a marketingkampány előtt;
- a weboldal indulása előtt;
- a csomagolás elkészítése előtt;
- a reklámköltségek felmerülése előtt.
Ha egy vállalkozás jelentős összegeket fordít márkaépítésre, majd később derül ki, hogy a megjelölés nem használható jogszerűen, a veszteség jelentős lehet.
Mi történik, ha nem történik védjegybejelentés?
Előfordulhat, hogy:
- más jelentkezik be elsőként ugyanarra a névre;
- felszólító levelet kap a vállalkozás;
- meg kell változtatni a márkanevet;
- új logót kell készíteni;
- új weboldalt kell építeni;
- elvesznek a marketingre fordított költségek.
Mindezek sokszor jóval nagyobb kiadást jelentenek, mint maga a védjegybejelentés.
A különböző oltalmi formák közötti eltérésekről részletesebben Magyar, európai uniós vagy nemzetközi védjegy? – Melyik oltalmi forma a megfelelő? című cikkünkben olvashat.
Nem minden megjelölés lajstromozható
A törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban.
Például, ha:
- nem alkalmas megkülönböztetésre;
- kizárólag leíró jellegű;
- megtévesztő;
- jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik;
- korábbi védjegybe ütközik.
Ezért célszerű már a bejelentést megelőzően szakemberrel megvizsgáltatni a választott megjelölést.
Gyakori hibák
A vállalkozások gyakran:
- csak domainnevet regisztrálnak;
- kizárólag cégnevet alapítanak;
- nem végeznek előzetes védjegykutatást;
- túl későn nyújtják be a kérelmet;
- nem megfelelő áru- és szolgáltatási osztályokat választanak.
Ezek a hibák később jelentős költségeket és jogvitákat eredményezhetnek.
Összegzés
A védjegy ma már nem csupán egy logó vagy egy név jogi oltalmát jelenti. Egy jól felépített márka a vállalkozás egyik legfontosabb vagyoni értéke lehet. A megfelelő időben benyújtott védjegybejelentés hosszú távon biztonságot nyújt, erősíti a piaci pozíciót és lehetővé teszi a jogszerű fellépést a jogosulatlan használókkal szemben.
A védjegybejelentés költsége rendszerint töredéke annak az összegnek, amelyet egy későbbi márkanév-váltás vagy jogvita okozhat.
Gyakran ismételt kérdések
A cégnevem automatikusan védjegy is?
Nem. A cégnév bejegyzése és a védjegyoltalom két külön jogintézmény.
Lehet logó nélkül is védjegyet bejelenteni?
igen. Szóvédjegy önmagában is lajstromozható, ha megfelel a törvényi feltételeknek.
Meddig tart a védjegyoltalom?
A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, és további tízéves időszakokra korlátlanul megújítható.
Jogi segítségre van szüksége?
Amennyiben védjegybejelentést tervez, vagy szeretné megvizsgálni, hogy a választott megjelölés alkalmas-e oltalomszerzésre, tekintse meg Védjegyoltalom szolgáltatásunkat.