Egy vállalkozás életében az egyik legfontosabb stratégiai döntés, hogy milyen területi hatályú védjegyoltalmat szerezzen. Egy kizárólag Magyarországon működő vállalkozás számára sok esetben elegendő lehet a magyar védjegy, míg egy nemzetközi piacra készülő cégnek célszerű lehet már a kezdetektől szélesebb körű oltalomban gondolkodnia.
A megfelelő oltalmi forma kiválasztása nem kizárólag költségkérdés. Figyelembe kell venni a vállalkozás üzleti terveit, célpiacait, terjeszkedési stratégiáját és azt is, hogy hol várható a márka tényleges használata.
A magyar védjegyoltalmat a 1997. évi XI. törvény, míg az európai uniós védjegyeket az (EU) 2017/1001 európai uniós védjegyrendelet szabályozza. A nemzetközi oltalom a Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv rendszerén alapul.
Ha még nem döntötte el, hogy egyáltalán szüksége van-e védjegyoltalomra, érdemes elolvasnia Miért érdemes védjegyet bejegyeztetni? – A márkanév jogi védelmének jelentősége című cikkünket.
Magyar nemzeti védjegy
A magyar nemzeti védjegyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) lajstromozza.
Az oltalom kizárólag Magyarország területére terjed ki.
Mikor célszerű?
- kizárólag magyar piacon működő vállalkozásnál;
- helyi szolgáltatóknál;
- induló vállalkozásoknál;
- kis- és középvállalkozások esetében;
- amikor a külföldi terjeszkedés még nem aktuális.
Előnyei
- kedvezőbb költségek;
- egyszerűbb eljárás;
- gyorsabb ügyintézés;
- megfelelő védelem magyar piacon.
Hátrányai
Más országban önmagában nem biztosít oltalmat.
Európai uniós védjegy (EUIPO)
Az európai uniós védjegyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) lajstromozza.
Egyetlen bejelentéssel az Európai Unió valamennyi tagállamára egységes oltalom szerezhető.
Mikor ajánlott?
- webáruházaknak;
- exportáló vállalkozásoknak;
- franchise-rendszereknek;
- multinacionális cégeknek;
- olyan vállalkozásoknak, amelyek több uniós országban kívánnak megjelenni.
Előnyei
- egyetlen eljárás;
- egységes oltalom;
- valamennyi EU-tagállamra kiterjed;
- egyszerűbb adminisztráció.
Hátrányai
Ha a bejelentés valamely tagállamban korábbi jogba ütközik, az az egész uniós bejelentést érintheti.
Nemzetközi védjegy (WIPO)
A nemzetközi védjegyrendszert a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) működteti.
A rendszer lehetővé teszi, hogy egyetlen nemzetközi bejelentéssel több országban is oltalmat kérjen a jogosult.
Fontos azonban, hogy ez nem egy világméretű védjegy, hanem a kiválasztott országokra kiterjedő nemzetközi lajstromozási rendszer.
Mikor célszerű?
- USA piacra lépés esetén;
- Egyesült Királyság;
- Svájc;
- Japán;
- Kína;
- Ausztrália;
- Közel-Kelet;
- egyéb Európán kívüli piacok.
A három oltalmi forma összehasonlítása
| Szempont | Magyar | EU | Nemzetközi |
| Oltalom területe | Magyarország | EU összes tagállama | kiválasztott országok |
| Hatóság | SZTNH | EUIPO | WIPO |
| Költség | alacsonyabb | magasabb | országoktól függ |
| Ideális | hazai piac | európai piac | világpiac |
Melyiket válasszam?
Magyar védjegyet
ha
- kizárólag Magyarországon működik;
- nincs export;
- helyi szolgáltatást nyújt.
Európai uniós védjegyet
ha
- webáruház működik;
- több EU-tagállamban értékesít;
- külföldi terjeszkedés várható.
Nemzetközi védjegyet
ha
- Európán kívüli piacokra lép;
- amerikai vagy ázsiai piacot céloz;
- globális márkaépítésben gondolkodik.
Lehet egyszerre több oltalmam?
Igen.
Gyakori stratégia például:
- magyar bejelentés;
- elsőbbségi időn belül EU-bejelentés;
- ezt követően nemzetközi oltalom.
A megfelelő stratégia jelentős költségmegtakarítást és erősebb jogi védelmet eredményezhet.
Ha már rendelkezik védjeggyel, de valaki jogosulatlanul használja azt, olvassa el Valaki használja a márkámat vagy a logómat – mit tehetek? című cikkünket.
A leggyakoribb hibák
A vállalkozások gyakran
- túl későn jelentik be a védjegyet;
- feleslegesen választanak EU-védjegyet;
- kizárólag magyar oltalmat szereznek, miközben külföldön is értékesítenek;
- nem végeznek előzetes védjegykutatást;
- rossz áruosztályokat jelölnek meg.
Összegzés
A megfelelő oltalmi forma kiválasztása minden vállalkozás esetében egyedi mérlegelést igényel. Nem létezik mindenki számára ideális megoldás. A döntés során figyelembe kell venni a vállalkozás jelenlegi működését, jövőbeni üzleti terveit, a célpiacokat és a rendelkezésre álló költségkeretet.
A jól megválasztott védjegystratégia hosszú távon hozzájárulhat a márka értékének növeléséhez, a piaci pozíció megerősítéséhez és a jogviták megelőzéséhez.
Gyakran ismételt kérdések
Magyar védjegyből később lehet EU-védjegy?
Igen. A megfelelő stratégia kialakításával a vállalkozás később is bővítheti oltalmát. A konkrét lehetőségek mindig az ügy egyedi körülményeitől függenek.
Az EU-védjegy Magyarországra is érvényes?
Igen. Az európai uniós védjegy valamennyi uniós tagállamban – így Magyarországon is – egységes oltalmat biztosít.
Létezik világvédjegy?
Nem. Világméretű, automatikusan minden országra kiterjedő védjegyoltalom nem létezik. A nemzetközi rendszerben mindig meg kell jelölni azokat az országokat, amelyekre az oltalmat kérik.
Jogi segítségre van szüksége?
Ha bizonytalan abban, hogy vállalkozása számára melyik oltalmi forma a legmegfelelőbb, tekintse meg Védjegyoltalom szolgáltatásunkat.