Sok honlapüzemeltető tévesen gondolja, hogy elegendő egy egyszerű „Elfogadom” gomb megjelenítése vagy egy internetről letöltött cookie-szabályzat alkalmazása. A valóságban a sütik használatára a GDPR mellett az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok is irányadóak, ezért a honlap kialakítása során különös figyelmet kell fordítani az adatkezelés jogszerűségére. A személyes adatok kezelésének alapelveit és az adatkezelés jogalapjait a GDPR részletesen szabályozza. 

Ha szeretné megismerni, hogy a GDPR milyen kötelezettségeket ír elő a vállalkozások számára, olvassa el A GDPR valóban minden vállalkozásra vonatkozik? – A leggyakoribb tévhitek és a valós szabályok című cikkünket.

Mi az a cookie?

A cookie (süti) egy kis adatfájl, amelyet a honlap a felhasználó eszközén helyez el.

Segítségével a weboldal képes például:

• megjegyezni a felhasználó beállításait; 
• fenntartani a bejelentkezést; 
• statisztikai adatokat gyűjteni; 
• marketingcélú profilalkotást végezni; 
• személyre szabott hirdetéseket megjeleníteni. 

Nem minden cookie kezel személyes adatot, de nagyon sok esetben a sütik révén gyűjtött információk személyes adatnak minősülnek.

Milyen típusú sütik léteznek?

1. Elengedhetetlen (szükséges) sütik

Ezek a honlap működéséhez nélkülözhetetlenek.

Például:

• bejelentkezés; 
• kosár működése; 
• biztonsági sütik; 
• munkamenet-kezelés. 

Ezek alkalmazása rendszerint nem igényel külön hozzájárulást.

2. Statisztikai sütik

Ezek a honlap használatát elemzik.

Ilyenek például:

• Google Analytics; 
• Matomo; 
• Hotjar. 

Amennyiben a sütik segítségével személyes adatok kezelése történik, főszabály szerint megfelelő hozzájárulás szükséges.

3. Marketing sütik

Ide tartoznak többek között:

• Meta Pixel; 
• Google Ads; 
• TikTok Pixel; 
• LinkedIn Insight Tag. 

Ezek segítségével:

• remarketing végezhető; 
• hirdetések személyre szabhatók; 
• felhasználói profilok alakíthatók ki. 

Ezek alkalmazása rendszerint előzetes hozzájárulást igényel.

Mikor szükséges hozzájárulás?

A GDPR alapján a hozzájárulásnak több feltételnek kell megfelelnie.

Annak:

• önkéntesnek; 
• konkrétnak; 
• megfelelő tájékoztatáson alapulónak; 
• egyértelműnek kell lennie. 

A felhasználónak valódi választási lehetőséggel kell rendelkeznie.

Nem tekinthető megfelelő hozzájárulásnak például:

• előre bejelölt jelölőnégyzet; 
• hallgatás; 
• a weboldal puszta használata. 

A hozzájárulásra vonatkozó követelményeket a GDPR részletesen meghatározza. 

Mit kell tartalmaznia a cookie tájékoztatónak?

A megfelelő cookie tájékoztató általában ismerteti:

• milyen sütiket használ a honlap; 
• azok célját; 
• a működési időt; 
• a szolgáltató nevét; 
• a jogalapot; 
• a hozzájárulás visszavonásának módját. 

A tájékoztatásnak közérthetőnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

Milyen hibákat követnek el leggyakrabban a honlapok?

A gyakorlatban gyakori, hogy

• minden sütit automatikusan aktiválnak; 
• nincs valódi választási lehetőség; 
• hiányzik a cookie szabályzat; 
• nem működik a „Visszautasítás” gomb; 
• a hozzájárulás visszavonása nehezebb, mint annak megadása; 
• a tájékoztató évekkel ezelőtti mintából készült. 

Ezek adatvédelmi kockázatot jelenthetnek.

A nem megfelelő cookie-kezelés adatvédelmi jogsértéshez is vezethet. A leggyakoribb adatvédelmi hiányosságokról A NAIH leggyakoribb bírságai – hogyan kerülhetők el? című cikkünkben olvashat.

Mire kell figyelni WordPress honlap esetén?

WordPress alapú honlapokon gyakran használnak különböző bővítményeket.

Ezek önmagukban is helyezhetnek el sütiket.

Különösen gyakori:

• Elementor; 
• WooCommerce; 
• Google Fonts; 
• reCAPTCHA; 
• YouTube beágyazások; 
• Google Maps; 
• hírlevél-rendszerek. 

Éppen ezért nem elegendő kizárólag a saját fejlesztésű funkciókat vizsgálni.

Miért fontos a rendszeres felülvizsgálat?

A honlap folyamatosan változik.

Új:

• bővítmények; 
• marketingeszközök; 
• elemzőprogramok; 
• chatbotok 

kerülhetnek bevezetésre.

Ezért célszerű időszakonként felülvizsgálni, hogy a cookie-kezelés továbbra is megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

Összegzés

A cookie-k jogszerű alkalmazása ma már minden honlapüzemeltető számára kiemelt jelentőségű. A megfelelő cookie-banner, a részletes tájékoztatás és a jogszerű hozzájárulás-kezelés nemcsak a jogszabályi megfelelést szolgálja, hanem növeli a felhasználók bizalmát is.

Az adatvédelmi megfelelés nem ér véget az adatkezelési tájékoztató elkészítésével: a sütik használatának rendszeres felülvizsgálata ugyanilyen fontos része a jogszerű működésnek.

Gyakran ismételt kérdések

Minden cookie-hoz hozzájárulás szükséges?

Nem. A honlap működéséhez feltétlenül szükséges sütik alkalmazásához főszabály szerint nem kell külön hozzájárulás, azonban a statisztikai és marketing célú sütik esetében ez rendszerint szükséges.

Elég egy „Rendben” gomb?

Nem. A felhasználónak valódi választási lehetőséget kell biztosítani, így általában lehetőséget kell kapnia a nem szükséges sütik visszautasítására is.

Letölthetek egy ingyenes cookie szabályzatot?

Ez nem javasolt. A cookie-kezelési tájékoztatót minden esetben az adott honlap tényleges működéséhez és az alkalmazott technológiákhoz kell igazítani.

Jogi segítségre van szüksége?

Ha szeretné, hogy honlapja cookie-kezelése és adatvédelmi dokumentációja megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, tekintse meg GDPR és adatvédelem szolgáltatásunkat.

A Cookie-k és sütik a honlapokon – Mire kell figyelni a GDPR és az elektronikus hírközlési szabályok alapján? bejegyzés először Dr. Kulcsár Alexandra ügyvéd-én jelent meg.

Éppen ezért a peres eljárás egyik legfontosabb kérdése, hogy ki mit köteles bizonyítani, milyen bizonyítási eszközök állnak rendelkezésre, és milyen következménye lehet annak, ha valamely lényeges tény nem nyer bizonyítást.

A polgári perrendtartás a felek eljárástámogatási kötelezettségére és a perkoncentráció elvére épül, amely szerint a feleknek a per korai szakaszában elő kell adniuk tényállításaikat és bizonyítékaikat. 

Mit jelent a bizonyítás?

A bizonyítás célja, hogy a bíróság meggyőződhessen valamely vitatott tény fennállásáról vagy hiányáról.

A bizonyítás tárgya lehet például:

• egy szerződés létrejötte; 
• a teljesítés ténye; 
• egy tartozás fennállása; 
• a kár bekövetkezése; 
• a kár összege; 
• egy nyilatkozat megtétele; 
• valamely jogsértő magatartás. 

A bíróság kizárólag bizonyított tényekre alapíthatja döntését.

Kit terhel a bizonyítás?

A polgári per egyik alapvető szabálya, hogy főszabály szerint annak kell bizonyítania valamely tényt, aki abból saját maga számára kedvező jogkövetkezményt kíván levonni.

Egyszerű példával:

Ha a felperes azt állítja, hogy az alperes 5 millió forinttal tartozik neki, akkor a tartozás fennállását neki kell bizonyítania.

Ha az alperes arra hivatkozik, hogy a tartozást már megfizette, akkor ennek bizonyítása őt terheli.

Ha szeretné megismerni, hogyan épül fel egy polgári peres eljárás, olvassa el Mire számíthat egy polgári perben? – A polgári peres eljárás menete közérthetően című cikkünket.

Milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság?

A Pp. nem állít fel zárt bizonyítási rendszert.

A gyakorlatban leggyakrabban az alábbi bizonyítási eszközök fordulnak elő.

1. Okirati bizonyítás

A legerősebb bizonyítási eszközök közé tartozik.

Ide sorolhatók például:

• szerződések; 
• számlák; 
• átvételi elismervények; 
• teljesítési igazolások; 
• bankszámlakivonatok; 
• e-mailek; 
• SMS-ek; 
• elektronikus szerződések; 
• chatüzenetek. 

Minél korábban készül egy okirat, annál nagyobb jelentősége lehet.

2. Tanúvallomás

A tanú olyan személy, aki saját érzékszerveivel észlelte a bizonyítandó tényt.

Tanú bizonyíthat például:

• szerződéskötést; 
• pénzátadást; 
• szóbeli megállapodást; 
• birtokháborítást; 
• károkozást. 

A tanú hitelességét minden esetben a bíróság értékeli.

3. Szakértői vélemény

Ha az ügy eldöntéséhez különleges szakértelem szükséges, a bíróság szakértőt rendelhet ki.

Tipikus szakértői ügyek:

• építési hibák; 
• orvosi műhiba; 
• ingatlanforgalmi érték; 
• könyvszakértői kérdések; 
• informatikai vizsgálatok. 

A szakértő nem jogkérdésben foglal állást, hanem szakkérdésben ad véleményt.

4. Hangfelvételek

Egyre gyakoribb, hogy valamelyik fél hangfelvételt kíván bizonyítékként felhasználni.

A hangfelvétel felhasználhatóságát a bíróság minden ügyben egyedileg vizsgálja, figyelembe véve többek között:

• a felvétel készítésének körülményeit; 
• a bizonyítandó tény jelentőségét; 
• az alapjogok esetleges ütközését; 
• a tisztességes eljárás követelményeit. 

Nem minden jogellenesen készült felvétel kizárt automatikusan a bizonyításból, ugyanakkor annak felhasználhatóságát a bíróság mérlegeli.

5. Videófelvételek és fényképek

Bizonyítékként szolgálhatnak például:

• kamerafelvételek; 
• mobiltelefonos videók; 
• fényképek; 
• drónfelvételek. 

A felvétel eredetisége és hitelessége kiemelt jelentőségű.

6. Elektronikus bizonyítékok

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak:

• Messenger beszélgetések; 
• WhatsApp üzenetek; 
• Viber üzenetek; 
• e-mailek; 
• elektronikus aláírások; 
• felhőben tárolt dokumentumok. 

Ezek bizonyító erejét szintén a bíróság értékeli.

Mikor kell előterjeszteni a bizonyítékokat?

A Pp. a perkoncentráció elvét követi.

Ez azt jelenti, hogy a feleknek lehetőség szerint már a per korai szakaszában elő kell terjeszteniük:

• tényállításaikat; 
• bizonyítékaikat; 
• bizonyítási indítványaikat. 

A késedelmes bizonyítási indítványt a bíróság bizonyos esetekben figyelmen kívül hagyhatja. A felek eljárástámogatási kötelezettségét és a perkoncentráció elvét a Pp. alapelvi rendelkezései is hangsúlyozzák. 

A bizonyítékok mérlegelése

A bíróság nem automatikusan fogad el minden bizonyítékot.

Az egyes bizonyítékokat:

• külön-külön; 
• valamint összességükben 

értékeli.

Előfordulhat, hogy több kisebb bizonyíték együttesen elegendő valamely tény bizonyítására.

Gyakori hibák

A felek sokszor:

• nem őrzik meg az okiratokat; 
• későn fordulnak ügyvédhez; 
• nem nevezik meg a tanúkat; 
• kizárólag szóbeli megállapodásra hagyatkoznak; 
• a per közepén próbálnak új bizonyítékokat előterjeszteni. 

Ezek jelentősen csökkenthetik az eredményes igényérvényesítés esélyét.

Összegzés

A polgári per kimenetelét gyakran nem az dönti el, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy ki tudja állításait megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani. A jól előkészített bizonyítási stratégia, a megfelelő okiratok, tanúk és egyéb bizonyítási eszközök időben történő előterjesztése alapvetően meghatározhatja a per eredményét.

Ezért célszerű már a jogvita kialakulásának kezdetén gondoskodni a bizonyítékok megőrzéséről és szükség esetén ügyvédi segítséget igénybe venni.

Nem minden jogvita végződik bíróság előtt. Arról, hogy mikor érdemes egyezséget kötni, és mikor indokolt pert indítani, Mikor érdemes peren kívül megegyezni, és mikor célszerű bírósághoz fordulni? című cikkünkben olvashat.

Gyakran ismételt kérdések

Elég egy tanú a per megnyeréséhez?

Nem feltétlenül. A bíróság minden bizonyítékot együttesen értékel, ezért egyetlen tanúvallomás önmagában nem minden esetben elegendő.

Bizonyítékként felhasználható az e-mail vagy a Messenger beszélgetés?

Igen, ezek megfelelő körülmények között bizonyítási eszközként szolgálhatnak, azonban bizonyító erejüket minden esetben a bíróság értékeli.

Be lehet mutatni hangfelvételt a bíróságon?

Igen, azonban a felhasználhatóságáról és bizonyító erejéről a bíróság dönt az ügy összes körülményének mérlegelésével.

Jogi segítségre van szüksége?

Ha polgári peres ügyében segítségre van szüksége a bizonyítékok értékelésében vagy a megfelelő perstratégia kialakításában, tekintse meg Polgári jog szolgáltatásunkat.

A A bizonyítás a polgári perben – Mit kell bizonyítani és milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság? bejegyzés először Dr. Kulcsár Alexandra ügyvéd-én jelent meg.

A polgári per ugyan hatékony jogérvényesítési eszköz, azonban időigényes és költséges lehet. Ezért minden ügyben célszerű mérlegelni, hogy a jogvita rendezhető-e egyezséggel, vagy kizárólag bírósági úton biztosítható a jogvédelem.

Ha szeretné megismerni, hogyan zajlik egy polgári peres eljárás a keresetlevél benyújtásától az ítéletig, olvassa el Mire számíthat egy polgári perben? – A polgári peres eljárás menete közérthetően című cikkünket.

Mit jelent a peren kívüli egyezség?

Peren kívüli egyezségről akkor beszélünk, amikor a felek bírósági eljárás nélkül rendezik vitájukat.

Ez történhet például:

• ügyvédi egyeztetés során; 
• írásbeli tárgyalások eredményeként; 
• felszólító levelet követően; 
• mediáció segítségével; 
• személyes egyeztetés útján. 

A cél minden esetben ugyanaz: olyan megállapodás létrehozása, amely mindkét fél számára elfogadható.

A peren kívüli megállapodás előnyei

1. Gyorsabb megoldás

Egy polgári per akár évekig is eltarthat.

Ezzel szemben egy megfelelően előkészített egyezség néhány hét alatt is létrejöhet.

2. Alacsonyabb költségek

Per esetén felmerülhet:

• illeték; 
• ügyvédi munkadíj; 
• szakértő díja; 
• tanúk költsége; 
• perköltség. 

Egy egyezség rendszerint lényegesen kisebb költséggel jár.

3. Kiszámítható eredmény

Bírósági eljárásban nincs garancia arra, hogy a fél teljes egészében nyerni fog.

Egyezség esetén a felek maguk alakítják ki a feltételeket.

4. Az üzleti kapcsolat megőrzése

Gazdasági szereplők között különösen fontos lehet, hogy a vita rendezése után is fennmaradjon az együttműködés.

Egy hosszú per ezt gyakran ellehetetleníti.

Mikor célszerű pert indítani?

Nem minden ügy alkalmas egyezségre.

Bírósági eljárás lehet indokolt például akkor, ha

• a másik fél minden együttműködést elutasít; 
• a követelést teljes egészében vitatja; 
• sürgős bírói intézkedés szükséges; 
• jelentős összegű követelésről van szó; 
• elévülés fenyeget; 
• a jogvita kizárólag bírói döntéssel rendezhető. 

A felszólító levél szerepe

A perindítást gyakran megelőzi ügyvédi felszólító levél.

Ennek célja lehet:

• a jogvita ismertetése; 
• teljesítésre felhívás; 
• egyezségi ajánlat; 
• határidő biztosítása; 
• a várható jogkövetkezmények ismertetése. 

Számos ügy már ebben a szakaszban lezárható.

A mediáció szerepe

A mediáció olyan alternatív vitarendezési forma, amelyben egy semleges közvetítő segíti a felek megállapodását.

Előnyei:

• gyors; 
• bizalmas; 
• rugalmas; 
• költséghatékony; 
• a felek maguk hozzák meg a döntést. 

Nem minden ügy alkalmas mediációra, de sok esetben eredményes megoldást jelenthet.

Mit vizsgáljon a perindítás előtt?

Érdemes mérlegelni:

• valóban fennáll-e a követelés; 
• rendelkezésre állnak-e a bizonyítékok; 
• fizetőképes-e a másik fél; 
• mekkora a követelés összege; 
• várhatóan mennyi ideig tart a per; 
• milyen költségekkel kell számolni. 

A jól előkészített döntés jelentős időt és költséget takaríthat meg.

A per sikerének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő bizonyítékok rendelkezésre állása. Erről részletesebben A bizonyítás a polgári perben – Mit kell bizonyítani és milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság? című cikkünkben olvashat.

Mi történik, ha a per alatt születik egyezség?

A polgári per során is lehetőség van egyezség megkötésére.

Ha a felek megállapodnak, a bíróság – törvényi feltételek fennállása esetén – jóváhagyhatja az egyezséget.

Ez gyakran gyorsabb lezárást eredményez, mint az ítélet meghozatala.

Gyakori hibák

Sokan

• indokolatlanul késlekednek; 
• érzelmi alapon döntenek; 
• bizonyítékok nélkül indítanak pert; 
• nem próbálnak egyeztetni; 
• vagy éppen túl korán engednek megalapozott követelésükből. 

Mindkét véglet jelentős hátrányokkal járhat.

Összegzés

A peren kívüli egyezség és a bírósági per nem egymás versenytársai, hanem a jogérvényesítés eltérő eszközei. A megfelelő megoldás mindig az adott ügy körülményeitől függ.

A jogvita jellegének, a rendelkezésre álló bizonyítékoknak, a várható költségeknek és az üzleti vagy személyes érdekeknek az együttes mérlegelése alapján dönthető el, hogy célszerű-e egyezséget kötni vagy bírósághoz fordulni.

Gyakran ismételt kérdések

Kötelező egyezséget megkísérelni?

Nem. A legtöbb polgári jogvitában a fél közvetlenül is bírósághoz fordulhat, ugyanakkor számos esetben célszerű előzetesen megkísérelni a vita békés rendezését.

Ha pert indítok, később még lehet egyezség?

Igen. A felek a per folyamán is köthetnek egyezséget, amelyet a bíróság – a törvényi feltételek fennállása esetén – jóváhagyhat. A Pp. lehetőséget biztosít arra, hogy a felek az eljárás során is rendezzék jogvitájukat. 

Az ügyvédi felszólító levél kötelező?

Nem, azonban számos esetben hatékony eszköz lehet a jogvita peren kívüli rendezésére, és hozzájárulhat a későbbi bírósági eljárás elkerüléséhez.

Jogi segítségre van szüksége?

Ha nem biztos abban, hogy ügyében a peren kívüli megegyezés vagy a bírósági eljárás a megfelelő megoldás, tekintse meg Polgári jog szolgáltatásunkat.

A Mikor érdemes peren kívül megegyezni, és mikor célszerű bírósághoz fordulni? bejegyzés először Dr. Kulcsár Alexandra ügyvéd-én jelent meg.

A polgári per célja, hogy a bíróság a felek közötti magánjogi jogvitát tisztességes eljárás keretében eldöntse. Az eljárás szabályait a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) határozza meg. 

Mikor kerül sor perre?

Peres eljárásra általában akkor kerül sor, amikor a felek között fennálló jogvita tárgyalás vagy egyezség útján már nem rendezhető.

Gyakori példák:

• szerződésszegés; 
• tartozás megfizetése; 
• kártérítési igény; 
• ingatlanjogi vita; 
• szomszédjogi jogvita; 
• családjogi ügy; 
• öröklési vita; 
• személyiségi jog megsértése. 

A bíróság kizárólag a felek által előterjesztett kérelmek keretei között dönthet. Ezt a Pp. rendelkezési elve is rögzíti. 

Bizonyos esetekben a felek számára a bírósági eljárás helyett vagy azt megelőzően a peren kívüli megegyezés is megfelelő megoldást jelenthet. Erről részletesebben Mikor érdemes peren kívül megegyezni, és mikor célszerű bírósághoz fordulni? című cikkünkben olvashat.

A keresetlevél benyújtása

A polgári per a keresetlevél benyújtásával indul.

A keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között:

• a felek adatait; 
• a bíróság megjelölését; 
• a kereseti kérelmet; 
• a tényállást; 
• a jogi érvelést; 
• a bizonyítékokat; 
• a pertárgy értékét (ha szükséges). 

Hiányos vagy jogszabályba ütköző keresetlevél esetén a bíróság hiánypótlást rendelhet el, illetve bizonyos esetekben visszautasíthatja azt.

Az alperes ellenkérelme

A kereset kézbesítését követően az alperes írásbeli ellenkérelmet terjeszthet elő.

Ebben:

• vitathatja a keresetet; 
• elismerheti azt részben vagy egészben; 
• anyagi jogi kifogásokat terjeszthet elő; 
• bizonyítékokat csatolhat. 

Az ellenkérelem kiemelt jelentőségű, mivel a perfelvételi szakban a feleknek főszabály szerint elő kell adniuk valamennyi lényeges tényállításukat és bizonyítékukat. Ez a perkoncentráció elvéből következik. 

A perfelvételi szak

A Pp. egyik legfontosabb újítása a perfelvételi és érdemi tárgyalási szak elkülönítése.

A perfelvétel célja, hogy:

• tisztázásra kerüljenek a vitás kérdések; 
• a felek előadják tényállításaikat; 
• meghatározzák bizonyítékaikat; 
• a bíróság kijelölje a bizonyítás kereteit. 

Ez biztosítja, hogy a per későbbi szakasza koncentráltabb és gyorsabb legyen.

A bizonyítás

A polgári per egyik legfontosabb része a bizonyítás.

A bíróság kizárólag bizonyított tények alapján hozhat döntést.

Bizonyítási eszköz lehet különösen:

• okirat; 
• tanúvallomás; 
• szakértői vélemény; 
• szemle; 
• hangfelvétel; 
• videófelvétel; 
• elektronikus levelezés; 
• elektronikus dokumentum. 

A Pp. alapján főszabály szerint annak kell bizonyítania, aki valamely tényből jogot kíván származtatni. 

A bizonyítási kötelezettségről és a legfontosabb bizonyítási eszközökről részletesebben A bizonyítás a polgári perben – Mit kell bizonyítani és milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság? című cikkünkben olvashat.

A tárgyalás

A tárgyalás során:

• a bíróság meghallgatja a feleket; 
• kihallgatja a tanúkat; 
• ismerteti a szakértői véleményt; 
• lefolytatja a bizonyítást; 
• lehetőséget biztosít a felek nyilatkozataira. 

A tárgyalás során bármikor lehetőség nyílhat egyezség megkötésére is.

Az ítélet

A bizonyítás lezárását követően a bíróság ítéletet hoz.

Az ítéletben dönt:

• a kereseti kérelmekről; 
• az esetleges viszontkeresetről; 
• a perköltségről; 
• az illeték viseléséről. 

Az ítélet ellen – törvényi feltételek fennállása esetén – fellebbezésnek lehet helye.

Mennyi ideig tart egy polgári per?

Erre nincs általános válasz.

Az eljárás időtartamát számos tényező befolyásolja, például:

• az ügy bonyolultsága; 
• a bizonyítás terjedelme; 
• szakértő kirendelése; 
• tanúk száma; 
• a felek eljárási magatartása; 
• a bíróság leterheltsége. 

Egy egyszerűbb per néhány hónap alatt lezárulhat, míg összetettebb ügyek több évig is eltarthatnak.

Mit tehet az ügyfél a sikeres per érdekében?

Érdemes:

• minden dokumentumot megőrizni; 
• a bizonyítékokat időben összegyűjteni; 
• határidőket betartani; 
• pontos tényállást ismertetni; 
• az ügyvédet minden lényeges körülményről tájékoztatni. 

A megfelelő előkészítés jelentősen növelheti a sikeres igényérvényesítés esélyét.

Összegzés

A polgári peres eljárás összetett, szigorú eljárási szabályok szerint zajló jogi folyamat. A megfelelő keresetlevél, az időben előterjesztett bizonyítékok és a tudatos pervitel alapvetően befolyásolhatják az ügy kimenetelét. Éppen ezért célszerű már a jogvita kialakulásának korai szakaszában jogi tanácsot kérni, hiszen a megfelelő stratégia kialakítása sok esetben a per sikerének egyik legfontosabb feltétele.

Gyakran ismételt kérdések

Kötelező ügyvédet megbízni polgári perben?

Nem minden esetben, azonban bizonyos eljárásokban a jogi képviselet kötelező, illetve a szakszerű jogi képviselet jelentősen hozzájárulhat az eredményes igényérvényesítéshez.

Minden ügyben tart a bíróság tárgyalást?

A peres eljárásban főszabály szerint tárgyalásra kerül sor, ugyanakkor a Pp. egyes esetekben lehetővé teszi az ettől eltérő eljárási megoldásokat. 

Mi történik, ha nem jelenek meg a tárgyaláson?

Ennek következményei az ügy körülményeitől és a mulasztás jellegétől függenek, ezért a tárgyalási idézésnek minden esetben célszerű eleget tenni, vagy a távolmaradást megfelelően igazolni.

Jogi segítségre van szüksége?

Amennyiben polgári jogi jogvitájával kapcsolatban jogi segítségre van szüksége, tekintse meg Polgári jog szolgáltatásunkat.

A Mire számíthat egy polgári perben? – A polgári peres eljárás menete közérthetően bejegyzés először Dr. Kulcsár Alexandra ügyvéd-én jelent meg.

A megfelelő oltalmi forma kiválasztása nem kizárólag költségkérdés. Figyelembe kell venni a vállalkozás üzleti terveit, célpiacait, terjeszkedési stratégiáját és azt is, hogy hol várható a márka tényleges használata.

A magyar védjegyoltalmat a 1997. évi XI. törvény, míg az európai uniós védjegyeket az (EU) 2017/1001 európai uniós védjegyrendelet szabályozza. A nemzetközi oltalom a Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv rendszerén alapul. 

Ha még nem döntötte el, hogy egyáltalán szüksége van-e védjegyoltalomra, érdemes elolvasnia Miért érdemes védjegyet bejegyeztetni? – A márkanév jogi védelmének jelentősége című cikkünket.

Magyar nemzeti védjegy

A magyar nemzeti védjegyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) lajstromozza.

Az oltalom kizárólag Magyarország területére terjed ki.

Mikor célszerű?

• kizárólag magyar piacon működő vállalkozásnál; 
• helyi szolgáltatóknál; 
• induló vállalkozásoknál; 
• kis- és középvállalkozások esetében; 
• amikor a külföldi terjeszkedés még nem aktuális. 

Előnyei

• kedvezőbb költségek; 
• egyszerűbb eljárás; 
• gyorsabb ügyintézés; 
• megfelelő védelem magyar piacon. 

Hátrányai

Más országban önmagában nem biztosít oltalmat.

Európai uniós védjegy (EUIPO)

Az európai uniós védjegyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) lajstromozza.

Egyetlen bejelentéssel az Európai Unió valamennyi tagállamára egységes oltalom szerezhető.

Mikor ajánlott?

• webáruházaknak; 
• exportáló vállalkozásoknak; 
• franchise-rendszereknek; 
• multinacionális cégeknek; 
• olyan vállalkozásoknak, amelyek több uniós országban kívánnak megjelenni. 

Előnyei

• egyetlen eljárás; 
• egységes oltalom; 
• valamennyi EU-tagállamra kiterjed; 
• egyszerűbb adminisztráció. 

Hátrányai

Ha a bejelentés valamely tagállamban korábbi jogba ütközik, az az egész uniós bejelentést érintheti.

Nemzetközi védjegy (WIPO)

A nemzetközi védjegyrendszert a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) működteti.

A rendszer lehetővé teszi, hogy egyetlen nemzetközi bejelentéssel több országban is oltalmat kérjen a jogosult.

Fontos azonban, hogy ez nem egy világméretű védjegy, hanem a kiválasztott országokra kiterjedő nemzetközi lajstromozási rendszer.

Mikor célszerű?

• USA piacra lépés esetén; 
• Egyesült Királyság; 
• Svájc; 
• Japán; 
• Kína; 
• Ausztrália; 
• Közel-Kelet; 
• egyéb Európán kívüli piacok. 

A három oltalmi forma összehasonlítása

Melyiket válasszam?

Magyar védjegyet

ha

• kizárólag Magyarországon működik; 
• nincs export; 
• helyi szolgáltatást nyújt. 

Európai uniós védjegyet

ha

• webáruház működik; 
• több EU-tagállamban értékesít; 
• külföldi terjeszkedés várható. 

Nemzetközi védjegyet

ha

• Európán kívüli piacokra lép; 
• amerikai vagy ázsiai piacot céloz; 
• globális márkaépítésben gondolkodik. 

Lehet egyszerre több oltalmam?

Igen.

Gyakori stratégia például:

1. magyar bejelentés; 
2. elsőbbségi időn belül EU-bejelentés; 
3. ezt követően nemzetközi oltalom. 

A megfelelő stratégia jelentős költségmegtakarítást és erősebb jogi védelmet eredményezhet.

Ha már rendelkezik védjeggyel, de valaki jogosulatlanul használja azt, olvassa el Valaki használja a márkámat vagy a logómat – mit tehetek? című cikkünket.

A leggyakoribb hibák

A vállalkozások gyakran

• túl későn jelentik be a védjegyet; 
• feleslegesen választanak EU-védjegyet; 
• kizárólag magyar oltalmat szereznek, miközben külföldön is értékesítenek; 
• nem végeznek előzetes védjegykutatást; 
• rossz áruosztályokat jelölnek meg. 

Összegzés

A megfelelő oltalmi forma kiválasztása minden vállalkozás esetében egyedi mérlegelést igényel. Nem létezik mindenki számára ideális megoldás. A döntés során figyelembe kell venni a vállalkozás jelenlegi működését, jövőbeni üzleti terveit, a célpiacokat és a rendelkezésre álló költségkeretet.

A jól megválasztott védjegystratégia hosszú távon hozzájárulhat a márka értékének növeléséhez, a piaci pozíció megerősítéséhez és a jogviták megelőzéséhez.

Gyakran ismételt kérdések

Magyar védjegyből később lehet EU-védjegy?

Igen. A megfelelő stratégia kialakításával a vállalkozás később is bővítheti oltalmát. A konkrét lehetőségek mindig az ügy egyedi körülményeitől függenek.

Az EU-védjegy Magyarországra is érvényes?

Igen. Az európai uniós védjegy valamennyi uniós tagállamban – így Magyarországon is – egységes oltalmat biztosít.

Létezik világvédjegy?

Nem. Világméretű, automatikusan minden országra kiterjedő védjegyoltalom nem létezik. A nemzetközi rendszerben mindig meg kell jelölni azokat az országokat, amelyekre az oltalmat kérik.

Jogi segítségre van szüksége?

Ha bizonytalan abban, hogy vállalkozása számára melyik oltalmi forma a legmegfelelőbb, tekintse meg Védjegyoltalom szolgáltatásunkat.

A Magyar, európai uniós vagy nemzetközi védjegy? – Melyik oltalmi forma a megfelelő? bejegyzés először Dr. Kulcsár Alexandra ügyvéd-én jelent meg.

Sokan ilyenkor automatikusan szerzői jogi jogsértésre gondolnak, holott a probléma sok esetben védjegybitorlásnak minősül. A lajstromozott védjegy jogosultját kizárólagos használati jog illeti meg, amely alapján felléphet a jogosulatlan használóval szemben. A védjegyjogosult jogait és a védjegybitorlás jogkövetkezményeit a 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szabályozza. 

Amennyiben szeretné megismerni, hogy miért érdemes már a márkaépítés kezdetén gondoskodni a jogi védelemről, olvassa el Miért érdemes védjegyet bejegyeztetni? – A márkanév jogi védelmének jelentősége című cikkünket.

Mi minősül védjegybitorlásnak?

Egyszerűen fogalmazva akkor beszélhetünk védjegybitorlásról, ha valaki a védjegyjogosult engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ olyan megjelölést, amely sérti a védjegyoltalmat.

Ez történhet például akkor, ha valaki:

• ugyanazt a márkanevet használja; 
• hasonló logót alkalmaz; 
• összetéveszthetően hasonló fantázianevet választ; 
• a védjegyet domainnévként használja; 
• a védjegyet reklámjaiban vagy közösségi médiában használja; 
• a védjegyet csomagoláson vagy terméken tünteti fel. 

Nem szükséges, hogy a két megjelölés teljesen azonos legyen. Már az is jogsértő lehet, ha a fogyasztók számára fennáll az összetévesztés veszélye. 

Mikor áll fenn az összetéveszthetőség?

A bíróság és a hatóság minden esetben az ügy összes körülményét vizsgálja.

Különösen jelentős:

• a megjelölések vizuális hasonlósága; 
• a kiejtés hasonlósága; 
• a jelentéstartalom; 
• az érintett áruk vagy szolgáltatások köre; 
• a fogyasztók benyomása. 

Nem elegendő pusztán egy-egy betű eltérése ahhoz, hogy a jogsértés kizárt legyen.

Milyen jogok illetik meg a védjegyjogosultat?

A jogosult kérheti többek között:

• a jogsértés megállapítását; 
• a jogsértő magatartás abbahagyását; 
• a további jogsértéstől való eltiltást; 
• a jogsértő termékek forgalomból történő kivonását; 
• a jogsértő megjelölés eltávolítását; 
• meghatározott esetekben kártérítést vagy egyéb polgári jogi igények érvényesítését. 

A konkrét igény mindig az ügy körülményeitől függ. 

Az első lépés: a bizonyítékok rögzítése

Mielőtt a jogosult kapcsolatba lépne a jogsértővel, célszerű a bizonyítékokat összegyűjteni.

Például:

• képernyőképek; 
• honlapmentések; 
• közösségi média bejegyzések; 
• reklámanyagok; 
• számlák; 
• termékfotók; 
• csomagolás; 
• domainadatok. 

Ezek később egy esetleges perben kiemelt jelentőségűek lehetnek.

Érdemes-e azonnal pert indítani?

Nem feltétlenül.

A legtöbb ügyben első lépésként célszerű ügyvédi felszólító levelet küldeni.

A megfelelően megfogalmazott felszólítás:

• ismerteti a jogsértést; 
• hivatkozik a védjegyjogra; 
• határidőt biztosít; 
• felszólít a jogsértés megszüntetésére; 
• figyelmeztet a jogkövetkezményekre. 

Számos esetben már ez is elegendő a vita rendezéséhez.

Mi történik, ha a jogsértő nem hagy fel a használattal?

Ha a felszólítás eredménytelen marad, bírósági eljárás kezdeményezhető.

A bíróság többek között:

• megállapíthatja a jogsértést; 
• eltilthatja a jogsértőt a további használattól; 
• elrendelheti a jogsértő termékek visszahívását; 
• kötelezheti megfelelő elégtételre; 
• dönthet a vagyoni igényekről. 

Arról, hogy melyik oltalmi forma lehet a legmegfelelőbb vállalkozása számára, részletesebben Magyar, európai uniós vagy nemzetközi védjegy? – Melyik oltalmi forma a megfelelő? című cikkünkben olvashat.

Mi a helyzet az internetes jogsértésekkel?

Napjainkban egyre gyakoribbak az online jogsértések.

Ide tartozhat például:

• domainnév használata; 
• Facebook-oldal neve; 
• Instagram-felhasználónév; 
• Google Ads hirdetés; 
• webáruház; 
• Marketplace vagy egyéb online piactér. 

Az online térben megvalósuló használat ugyanúgy sértheti a védjegyjogot, mint a hagyományos kereskedelmi tevékenység.

Hogyan előzhető meg a vita?

A legfontosabb megelőző lépések:

• a megjelölés előzetes vizsgálata; 
• védjegykutatás; 
• mielőbbi védjegybejelentés; 
• a piac rendszeres figyelemmel kísérése; 
• gyors fellépés jogsértés esetén. 

Minél korábban reagál a jogosult, annál kisebb a kockázata annak, hogy a jogsértő jelentős piaci pozíciót épít ki.

A megfelelő időben benyújtott védjegybejelentés jelentősen csökkentheti a későbbi jogviták kockázatát. Erről részletesebben Miért érdemes védjegyet bejegyeztetni? – A márkanév jogi védelmének jelentősége című cikkünkben olvashat.

Gyakori hibák

A vállalkozások gyakran:

• nem rendelkeznek lajstromozott védjeggyel; 
• éveken át tűrik a jogsértést; 
• bizonyítékok nélkül küldenek felszólítást; 
• túl későn fordulnak ügyvédhez; 
• nem figyelik a konkurensek védjegybejelentéseit. 

Összegzés

A védjegyoltalom valódi értéke akkor mutatkozik meg, amikor valaki jogosulatlanul használja a márkát. A gyors és szakszerű fellépés sok esetben megelőzheti a hosszadalmas jogvitát, valamint jelentős gazdasági károkat előzhet meg.

A védjegybitorlási ügyekben minden eset egyedi, ezért célszerű már a jogsértés első jeleinél szakemberhez fordulni.

Gyakran ismételt kérdések

A hasonló név is jogsértő lehet?

Igen. Nemcsak az azonos, hanem az összetéveszthetően hasonló megjelölés használata is sértheti a védjegyjogot. 

Mi történik, ha valaki a logómat használja?

Amennyiben a logó védjegyoltalom alatt áll, a jogosult a Védjegytörvény alapján felléphet a jogosulatlan használóval szemben. 

Mindig pert kell indítani?

Nem. Sok esetben egy megfelelően előkészített ügyvédi felszólító levél is elegendő a jogsértés megszüntetéséhez.

Jogi segítségre van szüksége?

Ha úgy véli, hogy valaki jogosulatlanul használja az Ön márkanevét, logóját vagy más védjegyét, illetve Ön ellen érkezett védjegybitorlásra hivatkozó felszólítás, ügyvédi irodám készséggel nyújt segítséget a helyzet jogi értékelésében és a megfelelő jogi lépések megtételében

A Valaki használja a márkámat vagy a logómat – mit tehetek? bejegyzés először Dr. Kulcsár Alexandra ügyvéd-én jelent meg.

Egy vállalkozás egyik legfontosabb vagyoni értékét gyakran nem az ingatlanok vagy az eszközök jelentik, hanem a neve, a logója és az a bizalom, amelyet az ügyfelek a márkához kapcsolnak. Ennek ellenére sok vállalkozás csak akkor szembesül a védjegy jelentőségével, amikor valaki más ugyanazt vagy ahhoz megtévesztően hasonló megjelölést kezdi használni.

A cégbejegyzés vagy a domainnév lefoglalása önmagában nem biztosít kizárólagos jogot egy megjelölés használatára. A márkanév jogi védelmét elsődlegesen a védjegyoltalom biztosít, amelyet Magyarországon a 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szabályoz. 

Mi a védjegy?

A védjegy olyan megjelölés, amely alkalmas arra, hogy egy vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyoltalom tárgyát és a lajstromozható megjelölések körét a Védjegytörvény határozza meg. 

Védjegy lehet például:

• szó vagy szókapcsolat; 
• cégnév; 
• fantázianév; 
• logó; 
• ábra; 
• betű; 
• szám; 
• szín vagy színösszetétel; 
• térbeli forma; 
• hangjelzés; 
• multimédiás megjelölés; 
• mozgó megjelölés. 

A modern védjegyjog már jóval túlmutat a hagyományos logók védelmén.

Mit nem jelent a cégbejegyzés?

Gyakori tévhit, hogy ha a cég nevét a cégbíróság bejegyezte, akkor azt más már nem használhatja.

Ez nem így van.

A cégnév és a védjegy két különböző jogintézmény.

Előfordulhat, hogy:

• valaki jogszerűen alapít céget egy néven, 
• miközben egy másik személy ugyanarra a megjelölésre már korábban védjegyoltalmat szerzett. 

Ilyen esetben akár a cégnév megváltoztatása is szükségessé válhat.

Amennyiben kíváncsi arra, milyen lehetőségei vannak, ha egy másik vállalkozás az Ön márkanevét vagy logóját használja, olvassa el Valaki használja a márkámat vagy a logómat – mit tehetek? című cikkünket.

Mit nem jelent a domain regisztráció?

Sokan úgy gondolják, hogy ha lefoglalták például a

www.sajatmarka.hu

domainnevet, akkor a márka automatikusan védetté válik.

Ez szintén téves.

A domain kizárólag internetes cím.

Nem biztosít iparjogvédelmi oltalmat.

Amennyiben más rendelkezik korábbi védjeggyel, akár a domain használata is jogvitához vezethet.

Milyen jogokat biztosít a védjegy?

A lajstromozott védjegy jogosultja kizárólagos használati jogot szerez.

Ez azt jelenti, hogy jogosult fellépni minden olyan személlyel szemben, aki engedély nélkül használ:

• azonos megjelölést; 
• összetéveszthetően hasonló megjelölést; 
• bizonyos esetekben a jó hírnevet sértő hasonló megjelölést is. 

A védjegyjogosultat megillető kizárólagos jogokat a Védjegytörvény részletesen szabályozza. 

Milyen előnyökkel jár a védjegyoltalom?

A védjegy:

• növeli a vállalkozás piaci értékét; 
• erősíti a márkát; 
• megkönnyíti a fellépést a másolókkal szemben; 
• értékesíthető; 
• licencbe adható; 
• franchise-rendszer alapját képezheti; 
• befektetők számára is értéket képviselhet. 

Egy sikeres márka gyakran többet ér, mint a vállalkozás tárgyi eszközei.

Mikor érdemes bejelenteni?

A lehető legkorábban.

Ideális esetben még:

• a marketingkampány előtt; 
• a weboldal indulása előtt; 
• a csomagolás elkészítése előtt; 
• a reklámköltségek felmerülése előtt. 

Ha egy vállalkozás jelentős összegeket fordít márkaépítésre, majd később derül ki, hogy a megjelölés nem használható jogszerűen, a veszteség jelentős lehet.

Mi történik, ha nem történik védjegybejelentés?

Előfordulhat, hogy:

• más jelentkezik be elsőként ugyanarra a névre; 
• felszólító levelet kap a vállalkozás; 
• meg kell változtatni a márkanevet; 
• új logót kell készíteni; 
• új weboldalt kell építeni; 
• elvesznek a marketingre fordított költségek. 

Mindezek sokszor jóval nagyobb kiadást jelentenek, mint maga a védjegybejelentés.

A különböző oltalmi formák közötti eltérésekről részletesebben Magyar, európai uniós vagy nemzetközi védjegy? – Melyik oltalmi forma a megfelelő? című cikkünkben olvashat.

Nem minden megjelölés lajstromozható

A törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban.

Például, ha:

• nem alkalmas megkülönböztetésre; 
• kizárólag leíró jellegű; 
• megtévesztő; 
• jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik; 
• korábbi védjegybe ütközik. 

Ezért célszerű már a bejelentést megelőzően szakemberrel megvizsgáltatni a választott megjelölést. 

Gyakori hibák

A vállalkozások gyakran:

• csak domainnevet regisztrálnak; 
• kizárólag cégnevet alapítanak; 
• nem végeznek előzetes védjegykutatást; 
• túl későn nyújtják be a kérelmet; 
• nem megfelelő áru- és szolgáltatási osztályokat választanak. 

Ezek a hibák később jelentős költségeket és jogvitákat eredményezhetnek.

Összegzés

A védjegy ma már nem csupán egy logó vagy egy név jogi oltalmát jelenti. Egy jól felépített márka a vállalkozás egyik legfontosabb vagyoni értéke lehet. A megfelelő időben benyújtott védjegybejelentés hosszú távon biztonságot nyújt, erősíti a piaci pozíciót és lehetővé teszi a jogszerű fellépést a jogosulatlan használókkal szemben.

A védjegybejelentés költsége rendszerint töredéke annak az összegnek, amelyet egy későbbi márkanév-váltás vagy jogvita okozhat.

Gyakran ismételt kérdések

A cégnevem automatikusan védjegy is?

Nem. A cégnév bejegyzése és a védjegyoltalom két külön jogintézmény.

Lehet logó nélkül is védjegyet bejelenteni?

igen. Szóvédjegy önmagában is lajstromozható, ha megfelel a törvényi feltételeknek. 

Meddig tart a védjegyoltalom?

A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, és további tízéves időszakokra korlátlanul megújítható. 

Jogi segítségre van szüksége?

Amennyiben védjegybejelentést tervez, vagy szeretné megvizsgálni, hogy a választott megjelölés alkalmas-e oltalomszerzésre, tekintse meg Védjegyoltalom szolgáltatásunkat.

A Miért érdemes védjegyet bejegyeztetni? – A márkanév jogi védelmének jelentősége bejegyzés először Dr. Kulcsár Alexandra ügyvéd-én jelent meg.

A személyes adatok jogszerű kezelése

Ma már minden adatkezelő alapvető kötelezettsége. A GDPR célja nem elsősorban a bírságolás, hanem annak biztosítása, hogy a természetes személyek személyes adatai megfelelő védelemben részesüljenek. Amennyiben azonban az adatkezelő megsérti a rendelet rendelkezéseit, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indíthat, amelynek eredményeként figyelmeztetést, kötelezést vagy adatvédelmi bírságot alkalmazhat. A GDPR a felügyeleti hatóságok számára széles körű intézkedési jogosultságokat biztosít. 

A gyakorlat azt mutatja, hogy a bírságok jelentős része nem szándékos jogsértésből, hanem a jogszabályok hiányos ismeretéből vagy nem megfelelő adatvédelmi dokumentációból ered.

1. Hiányzó vagy hibás adatkezelési tájékoztató

A NAIH egyik leggyakrabban vizsgált területe az adatkezelési tájékoztató.

Tipikus hibák:

• hiányzik a honlapról; 
• nem tartalmazza az adatkezelés jogalapját; 
• nem tartalmazza a megőrzési időt; 
• nem szerepelnek benne az érintetti jogok; 
• nem tér ki valamennyi adatkezelési célra; 
• évekkel ezelőtti mintából készült. 

A GDPR előírja, hogy az érintetteket tömör, átlátható, közérthető és könnyen hozzáférhető módon kell tájékoztatni az adatkezelésről. 

Az adatvédelmi megfelelés alapjairól részletesebben A GDPR valóban minden vállalkozásra vonatkozik? című cikkünkben olvashat.

2. Jogalap nélküli adatkezelés

A GDPR alapján minden adatkezelésnek megfelelő jogalappal kell rendelkeznie.

Sok vállalkozás automatikusan hozzájárulást kér, miközben az adatkezelés valójában:

• szerződés teljesítéséhez szükséges; 
• jogi kötelezettségen alapul; 
• vagy jogos érdek alapján végezhető. 

Fordított eset is gyakori: az adatkezelő jogos érdekre hivatkozik, de érdekmérlegelési tesztet nem készít.

A nem megfelelő jogalap az adatkezelés jogellenességéhez vezethet.

3. Kamerarendszer jogellenes alkalmazása

A kamerás megfigyelés az egyik legérzékenyebb adatkezelési forma.

Gyakori hibák:

• nincs tájékoztató; 
• hiányoznak a figyelmeztető piktogramok; 
• túl hosszú a felvételek megőrzési ideje; 
• indokolatlan területeket figyelnek meg; 
• nincs érdekmérlegelési teszt. 

A kamerás megfigyelés kizárólag akkor lehet jogszerű, ha annak célja, jogalapja és szükségessége megfelelően igazolható.

4. Nem megfelelő adatbiztonság

A GDPR előírja, hogy az adatkezelő köteles megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket alkalmazni a személyes adatok védelme érdekében. 

Például:

• gyenge jelszavak; 
• titkosítás hiánya; 
• hozzáférési jogosultságok rendezetlensége; 
• biztonsági mentések hiánya; 
• papíralapú iratok nem megfelelő tárolása. 

Az adatbiztonság nemcsak informatikai, hanem szervezési kérdés is.

5. Adatfeldolgozói szerződések hiánya

Sok vállalkozás használ:

• könyvelőt; 
• tárhelyszolgáltatót; 
• felhőszolgáltatást; 
• informatikai üzemeltetőt; 
• CRM-rendszert; 
• hírlevélküldő szolgáltatást. 

Ha ezek a szolgáltatók a vállalkozás nevében személyes adatokat kezelnek, a GDPR alapján megfelelő adatfeldolgozói szerződés szükséges. 

6. Az érintetti jogok figyelmen kívül hagyása

Az érintettek jogosultak többek között:

• tájékoztatást kérni; 
• hozzáférést kérni; 
• helyesbítést kérni; 
• törlést kérni; 
• az adatkezelés korlátozását kérni; 
• tiltakozni az adatkezelés ellen; 
• adathordozhatósághoz való jogot gyakorolni. 

A vállalkozásnak megfelelő eljárást kell kialakítania ezen kérelmek kezelésére.

7. Indokolatlan adatgyűjtés

A GDPR egyik alapelve az adattakarékosság.

Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelési cél eléréséhez szükséges.

Például egy kapcsolatfelvételi űrlapon rendszerint nincs szükség:

• személyi igazolvány számra; 
• adóazonosító jelre; 
• születési helyre; 
• családi állapotra. 

8. Adatvédelmi incidens elhallgatása

Adatvédelmi incidens lehet például:

• elveszett laptop; 
• feltört e-mail fiók; 
• téves címzettnek elküldött szerződés; 
• zsarolóvírus-támadás; 
• jogosulatlan hozzáférés. 

Az adatkezelő köteles minden incidenst kivizsgálni, nyilvántartani, és meghatározott esetekben a felügyeleti hatóság részére is bejelenteni. 

Hogyan előzhetők meg a bírságok?

A legfontosabb megelőző intézkedések:

• naprakész adatvédelmi dokumentáció; 
• rendszeres jogi felülvizsgálat; 
• megfelelő adatbiztonsági intézkedések; 
• munkavállalók oktatása; 
• adatfeldolgozói szerződések felülvizsgálata; 
• incidenskezelési eljárás kialakítása; 
• rendszeres GDPR-audit. 

A jogszabályi megfelelés folyamatos feladat, amelyet célszerű időszakonként felülvizsgálni.

Összegzés

A NAIH által feltárt jogsértések jelentős része megfelelő előkészítéssel és tudatos adatkezelési gyakorlattal megelőzhető. A naprakész adatvédelmi dokumentáció, a jogszerű adatkezelési folyamatok és a megfelelő technikai, valamint szervezési intézkedések nemcsak a bírságok elkerülését szolgálják, hanem növelik az ügyfelek bizalmát és hozzájárulnak a vállalkozás biztonságos működéséhez.

Gyakran ismételt kérdések

Minden GDPR-sértés automatikusan bírságot von maga után?

Nem. A NAIH az ügy összes körülményét mérlegeli, és a bírság mellett más intézkedéseket – például figyelmeztetést vagy kötelezést – is alkalmazhat. 

Egy kisvállalkozást is megbírságolhat a NAIH?

Igen. A GDPR és az Infotv. szabályai a vállalkozás méretétől függetlenül alkalmazandók, ha személyes adatokat kezel.

Elég egyszer elkészíteni az adatvédelmi dokumentumokat?

Nem. Az adatvédelmi dokumentációt a jogszabályi változásokhoz és a vállalkozás adatkezelési gyakorlatához igazodva rendszeresen felül kell vizsgálni.

Jogi segítségre van szüksége?

Amennyiben vállalkozása adatkezelési gyakorlata felülvizsgálatra szorul, vagy GDPR-megfelelőségének biztosításához jogi segítségre van szüksége, tekintse meg GDPR és adatvédelem szolgáltatásunkat.

A A NAIH leggyakoribb bírságai – hogyan kerülhetők el? bejegyzés először Dr. Kulcsár Alexandra ügyvéd-én jelent meg.

Az Európai Unió által megalkotott Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 2018. május 25. napjától alkalmazandó valamennyi tagállamban, így Magyarországon is. A rendelet célja, hogy egységes szabályokat állapítson meg a természetes személyek személyes adatainak kezelése tekintetében, valamint biztosítsa az érintettek jogainak hatékony érvényesülését.

A gyakorlatban azonban még mindig számos tévhit él a vállalkozások körében arról, hogy a GDPR pontosan kire és milyen esetekben alkalmazandó. Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag nagyvállalatokat érint, vagy csak akkor kell vele foglalkozni, ha a vállalkozás webáruházat üzemeltet. Ezek a feltételezések tévesek.

Kire vonatkozik a GDPR?

A GDPR minden olyan adatkezelőre és adatfeldolgozóra alkalmazandó, amely személyes adatokat kezel.

Személyes adatnak minősül minden olyan információ, amely alapján egy természetes személy közvetlenül vagy közvetve azonosítható. Ide tartozik például:

• név;
• lakcím;
• e-mail cím;
• telefonszám;
• IP-cím;
• fénykép;
• rendszám;
• bankszámlaszám;
• egészségügyi adatok;
• helymeghatározási adatok.

Már egy egyszerű kapcsolatfelvételi űrlap működtetése vagy időpontfoglalás során történő adatfelvétel is személyes adatok kezelésének minősül.

Nem csak a nagyvállalatokra vonatkozik

A GDPR hatálya alá tartozhat többek között:

• egyéni vállalkozó;
• ügyvéd;
• könyvelő;
• fogorvos;
• kozmetikus;
• fodrász;
• webáruház;
• társasház közös képviselője;
• orvosi rendelő;
• kis- és középvállalkozás;
• multinacionális vállalat.

A vállalkozás mérete önmagában nem mentesít a jogszabály alkalmazása alól.

Gyakori tévhit: „Nincs honlapom, ezért rám nem vonatkozik.”

Ez az egyik leggyakoribb félreértés.

Ha egy vállalkozás ügyféladatokat nyilvántart, számlát állít ki, e-mailben kommunikál, telefonon időpontot egyeztet vagy munkavállalókat foglalkoztat, már személyes adatokat kezel.

A GDPR alkalmazásához tehát nem szükséges weboldal működtetése.

Gyakori tévhit: „Elég egy adatkezelési tájékoztató.”

Az adatkezelési tájékoztató csupán egy eleme az adatvédelmi megfelelésnek.

A vállalkozás tevékenységétől függően szükség lehet például:

• adatkezelési tájékoztatóra;
• cookie tájékoztatóra;
• kameraszabályzatra;
• érdekmérlegelési tesztre;
• adatfeldolgozói szerződésekre;
• belső adatvédelmi szabályzatra;
• incidenskezelési eljárásra;
• adatkezelési nyilvántartásra.

Az, hogy mely dokumentumok szükségesek, mindig az adott vállalkozás működésétől függ.

Fontos kiemelni, hogy egy weboldal esetében nem elegendő kizárólag adatkezelési tájékoztatót közzétenni. A sütik alkalmazására külön szabályok vonatkoznak, amelyekről részletesebben a Cookie-k és sütik a honlapokon című cikkünkben olvashat.

Mikor kezelhető jogszerűen személyes adat?

A GDPR nem tiltja az adatkezelést, azonban megköveteli, hogy annak megfelelő jogalapja legyen.

A leggyakoribb jogalapok:

• szerződés teljesítése;
• jogi kötelezettség teljesítése;
• jogos érdek;
• érintetti hozzájárulás;
• létfontosságú érdek;
• közérdek vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlása.

A gyakorlatban sok esetben a vállalkozások indokolatlanul kérnek hozzájárulást, holott az adatkezelés más jogalapon is jogszerű lehet.

Milyen kötelezettségei vannak egy vállalkozásnak?

Az adatkezelő köteles többek között:

• biztosítani az átlátható adatkezelést;
• megfelelő tájékoztatást nyújtani az érintettek részére;
• gondoskodni az adatok biztonságáról;
• kizárólag a szükséges adatokat kezelni;
• meghatározni a megőrzési időt;
• biztosítani az érintetti jogok gyakorlását;
• szükség esetén adatvédelmi incidens esetén megtenni a jogszabályban előírt intézkedéseket.

Milyen következménye lehet a szabályok megszegésének?

A GDPR megsértése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indíthat.

A jogkövetkezmények között szerepelhet:

• figyelmeztetés;
• kötelezés;
• adatkezelés korlátozása;
• adatkezelés megtiltása;
• adatvédelmi bírság.

A bírság összege mindig az ügy összes körülményének mérlegelése alapján kerül meghatározásra.

A bírságok mértéke és a hatósági gyakorlat az egyes ügyekben eltérő lehet. A témáról részletesebben A NAIH leggyakoribb bírságai – hogyan kerülhetők el? című cikkünkben olvashat.

Összegzés

A GDPR nem kizárólag a nagyvállalatokra vagy az internetes kereskedelem szereplőire vonatkozik. Gyakorlatilag minden olyan vállalkozásnak foglalkoznia kell az adatvédelemmel, amely természetes személyek személyes adatait kezeli.

A megfelelő adatvédelmi dokumentáció és a jogszerű adatkezelési gyakorlat kialakítása nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem hozzájárul a vállalkozás iránti bizalom erősítéséhez és a jogviták megelőzéséhez.

Jogi segítségre van szüksége?

Amennyiben vállalkozása adatkezelési gyakorlata felülvizsgálatra szorul, vagy adatvédelmi dokumentáció elkészítésére van szüksége, tekintse meg GDPR és adatvédelem szolgáltatásunkat, ahol részletesen bemutatjuk, milyen jogi támogatást nyújtunk.

A A GDPR valóban minden vállalkozásra vonatkozik? – A leggyakoribb tévhitek és a valós szabályok bejegyzés először Dr. Kulcsár Alexandra ügyvéd-én jelent meg.